Látnivalók

Látnivalók
2020.02.06. No Comments Egyéb kategória admin

Salgó Vára

Salgótarján mellett könnyen megközelíthető helyen található a mesebeli Salgó vára. A 13. században, a tatárjárás után alapított vár a Medves –fennsíkon, egy 625 méter magas vulkáni kúpra épült. A vár romjaiból csodálatos látvány nyílik a Medves-fennsíkra, Salgótarjánra és a szomszédos vulkáni kúpon magasodó Somoskői várra. Valamint a romoktól pár száz méterre található Boszorkánykőre mely egy különös geológiai képződmény. Salgó vára méltó úti cél lehet, a természet szerelmeseinek és a túrázásra, vagy kikapcsolódásra vágyók számára.

Somoskői vár

A 13. századi alapítású vár busszal és autóval is könnyen megközelíthető. Salgó vártól nem messze, Somoskőújfalu határában egy vulkáni kúpra épült erősség, ma Szlovákia területéhez tartozik, de szabadon látogatható a magyar oldalról is. A vár közvetlen közelébe további izgalmas látnivalók fogadják a látogatót. Ilyen például a somoskői bazaltvízesés, mely egy lenyűgöző és igen ritka geológiai képződmény.

Hollókő

A Mátraterenyétől 50 percre lévő falu, élményekben gazdag kirándulási lehetőséget biztosít az oda látogatóknak.  A világörökség részévé nyilvánított település különlegessége abban rejlik, hogy a 17-18. században kialakult tradicionális faluképét mindmáig sikerült megőriznie. Mindezt nem falumúzeum formájában, hisz a település mindmáig lakott. A hagyományokat hűségesen ápoló helyiek, továbbra is rendeltetésszerűen használják a legtöbb épületet. Hollókő a palóc kultúra fellegvára, mely évről évre változatos programokkal várja a turistákat. A 18. századi formáját megőrző ófalu fölé magasodik Hollókő vára, mely mozgalmas történelmével, középkori hangulatával, és a tornyából szemet gyönyörköttető látvánnyal várja látogatóit.

Buddhista Sztupa és Tara Templom

Buddhista Sztupa és Tara Templom: Tar közelében található a cserhát lankáin magasodó Buddhista sztupa és emlékpavilon. Hazánk második legnagyobb ilyen építménye, melyet 1992-ben maga a Dali láma szentelt fel, valamint Magyarország legnagyobb Buddhista temploma harmonikusan illeszkedik bele a nógrádi tájban. A tibeti stílusjegyeket magán hordó szakrális központ egyúttal, a nagy utazó és tudós hírében álló Kőrösi Csoma Sándornak állít emléket állandó kiállítás formájában.  Igazi egzotikus látnivaló, a Cserhát szívében. Kihagyhatatlan élmény és izgalmas szellemi és kulturális kirándulás kicsiknek és nagyoknak.

Szentkút

Mátraverebély településhez tartozó Szentkút a magyar katolikusok egyik legfontosabb búcsújáró helye. Mária kegyhely mely évről évre zarándokok és turisták ezreit vonzza.  A gyönyörű környezetben lévő kegyhelyet és az ott lévő templomot, valamint kolostort ferences rendi szerzetesek vezetik. Szentkúthoz számos legenda köthető, ezek a Szent Lászlóhoz és Szűz Máriához kapcsolódnak. Az egyik legenda így szól. Egy néma kisfiú elszakadt apjától miközben vizet kerestek. A Szűzanya megjelent a gyermek előtt és egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott, ahol kristálytiszta víz csillant meg. A fiú szomját oltotta, majd csodával határos módon az apja után kiáltott, meggyógyulván a némaságból. A helyhez az óta is sok megmagyarázhatatlan gyógyulást kötnek. 2010-ben mintegy 200.000 zarándok kereste fel a kegyhelyet, mely 2015-től megújult formában várja a zarándokokat és a turistákat.

Salgótarjáni Bányamúzeum

A földalatti bányamúzeum Magyarország első ilyen intézménye, melyet 1965-ben nyitottak meg a látogatóközönség előtt. A múzeum azóta is számos látnivalóval várja vendégeit. Történeti kiállítás, külszíni bemutató, valamint a bányabejárás tematikusan dolgozza fel és mutatja be a bányászélet mindennapjait. Korabeli szerszámok, bányász ünnepi viseletek, bányatérképek, mozdonyok, csillék, szállítóvagonok, továbbá a 280 méter hosszú bányajárat érdekes és izgalmas élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak.

Fehérszék

Európában is ritkaságszámba menő riolittufa képződmény a Mátra északi oldalán, Mátranovák külterületén, a településtől mintegy 1 km-re található. Keletkezése megközelítőleg 15-18 millió évvel ezelőttre tehető a középső miocén kori vulkáni kitörések hatására. Felszíne fehér, a víz eróziós munkájának köszönhetően bizarr formák alakultak ki, ezzel alkotva lebilincselő látványt az idelátogatóknak. Így találhatunk szerteágazó árkokat, mélyebb vízmosásokat, kisebb kúpokat. A magasan fehérlő táj környezetét érintetlen erdő borítja. A vidékre jellemző növények a tölgy, a bükk, a hárs, a vadkörte, a gyertyános-cseres erdők, de több borókafajt, különböző páfrányokat, mohákat, gombákat is felfedezhetünk.

A térség erdővilágára jellemző állatfajok között számos rovarfajt találunk, valamint nagy számban fordulnak elő a gímszarvasok, a vaddisznók, az erdei nyulak, az őzek, a muflonok, a dámszarvasok, a rókák, a borzok, a szajkók, és a nyestek is.

Római Katolikus Templom

Mátranovák jelenlegi római katolikus temploma 1800-ban épült az ún. Vallásalap költségén. Ekkoriban épülhetett önálló plébániépülete is, hiszen 1797 előtt Mátranovák (Homokterenyével együtt) a kazári anyaegyház filája volt.
A templom későbarokk stílusban épült, egyhajós, homlokzattornyos épület. Hagymasisakos tornya, mely eléri a 32 méteres magasságot, jelenleg három haranggal rendelkezik. Belépve a főajtón egy kiegyensúlyozott, nyugodt későbarokk belső tárul elénk. Két nagyobb boltozata van a templomhajóban és egy kisebb a szentélyben. A szentély keskenyebb a hajónál, a nyolcszög három oldalával zárul. A szentély déli oldalán és a hajóban lévő két-két nagyméretű kosáríves ablak elegendő fénnyel tudja ellátni az épületet. A templom eredetileg teljesen ki volt festve, később lemeszelték.
Szentélyében (a kőoltár felett) Nepomuki Szent János volt látható, a hajó boltozatain a négy egyházatya, valamint Jézus életéből való jelenetek voltak ábrázolva. Mai falfestményei 1961-ből valók, Szilágyi János munkái. Jelenlegi oltára a régi kőoltárból, és a ráhelyezett fa oltárépítményből tevődik össze, melyet 1870 körül építettek a
kőalapra. A templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárkép olajfestmény, az egri Kovács Ferenc festette. Az oltár eredeti angyalszobrai a plébánián találhatók, a jelenlegi fa-angyalpár a mellékoltárról került a főoltár két szélére.Figyelemre méltó a fából készült klasszicista szószék, melyről 1832-ben tesznek először említést. Tetején Szent Mihály arkangyal szobra látható. Mellékoltára 1845-ben épült, Szent István pápa tiszteletére, ma a Tirolból származó Jézus szíve szobornak ad helyet. Ugyancsak fából készült tiroli szobrok találhatók még a templomhajó többi részében. A régi templomból fennmaradt körmeneti Mária szobor a templom egyik ékessége. A keresztelőkút a szentély és a hajó között helyezkedik el, tetején Keresztelő Szent János alakjával. Az örökmécses empire stílusú. A templom a szertartások időpontjain kívül is gyakorta nyitva van, kérésre bármikor megtekinthető.

Bányász Emlékhely

Mátranovák sokat köszönhet a bányászatnak. A fénykorban számtalan családnak adott megélhetést a természet kincse. Ennek állít emléket az egyik mátranováki bánya, a Déli II. lejtősakna helyén található Bányász Emlékhely. A régi bejáratot megnyitva a földalatti bányászat eszközei, míg a Bányász Emlékházban leginkább az írásos anyagok és fotók szemléltetik a bányászok mindennapjait. A kiállítás anyagát javarészt mátranováki bányászok relikviái képezik. A látogatás végén filmvetítésen tekinthetik meg a földalatti  bányászat  munkafolyamatait.

Hegyeskei borókás

Bárna és Mátranovák között emelkedik a 484 m magas Hegyeske. Az oligocénkori homokkőből álló domboldalt sok helyen borítják borókabokrok. A nógrádi cédrusnak becézett borókák helyenként 4-5 méter magasak. Szívesen fészkel itt az őszapó, amely a jó rejtekhelyet nyújtó borókák közepébe rakja fészkét. Tavasszal a leánykökörcsin, a feketéllő kökörcsin és a tavaszi hérics színpompás virágszőnyege takarja a hegyoldalt, ahol nyár közepére a bozontos árvalányhaj és a csinos árvalányhaj selymes tengere hullámzik.

Földrajzi koordináták: É 48° 1′ 47.59″ , K 19° 58′ 49.82″

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük